Vindornyaszőlős
Vindornyaszőlős Zala megyében a Zalaszentgróti kistérségben található. Természeti határait a Kovács-hegy és a vindornyai tőzegláp jelöli ki. Környezete a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartozik. Jelenleg 350 fő lakja a települést.
Túraajánlatok
Látnivalók
Szent Péter és Pál templom
A római katolikus templom hajója valószínűleg egy Árpád-kori, szentélye pedig egy XIV. századi templom része volt. Az eredeti épület a török korban elpusztult, a mostanit Festetics Pál és felesége Bossányi Julianna építette a XVIII. század közepén.
Az épület a település központjában található, a környező házaktól szabadon áll, keletelt, egyhajós és poligonális szentélyzáródású. A torony nyugati homlokzatán két félköríves fülkében Szent Péter és Pál szobrait láthatjuk. Berendezése a XVIII. század második feléből, falképei a XX. századból származnak. A szószéken helyezték el a Festetics és Bossányi-címert. A templomkertben áll egy 1887-es kőkereszt.
Buruczki Ferenc tanösvény (Bazalt utca)
Az útvonalat a környék természetvédő meteorológusáról nevezték el. A tansösvényt két körséta alkotja, egy 8 illetve egy 4 kilométeres, valamint lehetséges összekapcsolni a Zalaszántói tanösvénnyel is. A út fő nevezetessége a Kovács-hegy fokozottan védett bazaltutcája.
A Kovácsi- hegycsoport a Keszthelyi- hegység része, annak legnyugatibb tagja. Helyzete a Keszthelyi- hegységben különálló, mert a hegység többi tagjaival ellentétben, vulkáni tevékenység révén jött létre kb. 6 millió évvel ezelőtt. A lepusztulás következtében alakult ki a hegység különleges képződménye, a bazaltoszlopokból álló bazaltutca.
A 200 m hosszú bazaltutca különleges földtani képződmény, ahol lakásokra emlékeztető barlangokat, hasadékokat is láthatunk A talaj süllyedése miatt a vulkanikus kőzet megrepedezett, monumentális bazaltoszlopok, hasadékok keletkeztek. A hegy tetejét elérőket a lápos Rakottyás tavak látványa fogadja, amelyek ritka állatok és növények élőhelyei. A sziklafolyosónál található a Vadlány-barlag, népies nevén a Vadlánlik, amely a helyi folklór több legendájában is felbukkan.
A Kovácsi-hegy a Keszthelyi-hegység nyugati szélét alkotja, és ellentétben az itt lévő többi heggyel, vulkáni tevékenység révén jött létre.
Több turistajelzés is áthalad a tanösvényen, ha a bazaltutcán szeretnénk maradni, kövessük a fehér alapon fekete madár kinézetű jelzést. Utunk során 10 megállóhelyen tanulhatunk a térség földtani, növénytani, állattani értékeiről, illetve akár megtanulhatjuk a négylábú vadak nyomolvasását is.
Vindornyaszőlős felől a nagy kőbányán keresztül tudjuk megközelíteni a bazaltutcát és a tansövényt. A tanösvény 2010-ben elnyerte a Zala megye 7 csodája címet.
Vidra tanösvény
A Vidra tanösvény és ökológiai játszótér a település központjában, a sportpályánál került kialakításra. Célcsoportja az óvodások és iskolások, akik játékos keretek között figyelhetik meg a térség növényeit és állatait az erre kialakított területen.
Vindornyaszőlősi tőzegláp
A falu céljául tűzte ki közvetlen határában található egykori tőzeglápos területet eredeti állapotának visszaállítását, az őshonos állat- és növényfajok megőrzését, a vizes élőhely fenntartását.
Egyéb látnivalók
A faluközpontban szökőkutat illetve világháborús emlékművet tekinthetünk meg, továbbá a településen található a Szent István park.
A közeli szőlőhegy a Zalai borút egyik állomása, ahol megkóstolhatjuk a helyi termelők legjobb vörösborait.
Története
A falut említő első írásos forrás 1274-ből származik, amikor az akkor még a zalai várhoz tartozó földet IV. László király a Pécz-családnak adományozta.
A „Vindornya” a latin eredetű szőlőmunkás szóból származik, így a település neve utal az ottaniak hagyományos foglalkozására, a szőlőművelésre és a borkészítésre illetve a hely természeti adottságaira. A –szőlős utótag pedig szintén ehhez kapcsolódik, a falu fő gazdasági növényét jelöli meg.
Későbbi birtokosai között volt még a Szőlőssi, Gresei Pethő, az Ákosházi Sárkány, a Kutasi, a Bazsó és a Festetics-család.
Sok korabeli településsel ellentétben a török időben a település nem néptelenedett el teljesen, a rendszeres portyázások ellenére is lakott volt a XVII. században, és csak 1696-ban néptelenedett el. Csak az 1720-as években települt be újból.
1738-ban Festetics Kristóf birtokába került Vindornyaszőlős. Már 1745-től dolgozott tanító is itt, 1778 után pedig a templom is megépült a földesúr támogatásával.
A XIX. században a termények exportjával és a postaút létrehozásának köszönhetően Vindornyaszőlős lassú fejlődésnek indult.