funiQ logo

This article is not available in русский. This is the венгерский version of the article.

Terény

A közel 500 lakosú palóc falu számos számos kiállításával a Cserhát egyik idegenforgalmi központja. A csipke- és gombamúzeum mellett találunk itt több száz darabos magnókiállítást is, és megismerhetjük a palóc néphagyományokat. Aki pedig a palócokra jellemző házakat keresi, Terényben több mint 100 védett parasztházat talál.

falukép

A Terényhez tartozó Kiskérpusztán töltötte gyerekkorának nagy részét Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós, akinek emlékét emlékpark és szobor is őrzi a faluban. 

Túraajánlatok

Látnivalók

Szent-Györgyi Albert emlékpark A Terényhez tartozó Kiskérpusztán nevelkedett a kisiskolás Szent-Györgyi Albert, későbbi Nobel-díjas tudós. A család kastélyát még a '70-es években elbontották, a ma Szent-Györgyi Albert emlékparknak nevezett birtokon megmaradt gazdasági épületeket és egy régi magtárat találunk.

Szent András-templom Az 1332-37-es pápai tizedjegyzék említi először a terényi római katolikus templomot. Az eredetileg román stílusú templomot először gótikus, később barokk stílusban építették át. A többszöri felújítás ellenére szentélyén még megmaradtak gótikus stílusjegyek.

Evangélikus templom 1910-ben nyolc hónap alatt építették fel a ma látható evangélikus templomot a XVII. században Terénybe települt evangélikus vallású szlovákok leszármazottai.

Hunnia Csipkemúzeum Ebben a különleges múzeumban megismerhetjük az itthoni csipkefajtákat és minden, csipkekészítéssel kapcsolatos eszközt. A vállalkozó kedvűek helyben ki is próbálhatják a csipkekészítést.

Hunnia Csipkemúzeum
Hunnia Csipkemúzeum Photo: Cserhát Natúrpark ©

Gombamúzeum 2013 nyarán nyitotta meg kapuit ez a különleges, Európában egyedülálló múzeum, ahol a középpontban a gomba áll. Megismerhetjük a száz évvel ezelőtti gombaábrázolásokat, nyáron pedig 3 napos gombafesztivált tartanak.

Orsós Magnó Múzeum A múzeumban 250 darab magnetofont tekinthetünk meg, amelyeknek mindegyike a saját gyártási évéből való zenét játszik.

Tájház A 2000-ben átadott nemzetiségi tájházat egy kovácsmester házában alakították ki. Megtekinthetjük itt, hogy élt régen egy földműves család, milyen eszközöket használtak a mindennapokban.

Istállógaléria és Akol A 2001-ben nyílt Istállógaléria állandó kiállításaként körbejárhatunk a 2002-ben felavatott szoborparkban, ahol Szent-Györgyi Albert bronz szobra is áll.

Mozgó harangláb A fából faragott, bárka formájú haranglábat 1999-ben szentelték fel. Az Európában is egyedülálló építmény a magyarok és a szlovákok közti barátság jelképe.

Egyéb látnivalók: Hősök szobra, Mézesház.

új épület

Története

Az Árpád-kori települést 1274-ben említik először Teryan, majd 1283-ban már Vásáros-Teryén néven, amikor városi kiváltságokkal rendelkezett.

1506-ban a Terjéni Radnóti György, majd Werbőczy István birtokába került a falu, miután kölcsönös örökösödési szerződést kötött Erdődy Péterrel 1518-ban. Az 1500-as évek végén Balassa Zsigmond volt a földesura, 1633-34-ben pedig a török hódoltsághoz tartozott. A következő évszázadban több birtokosa is volt Terénynek, többek közt gróf Zichy, Baloghy, Balassa és az Esterházy család is, később gróf Károlyi Erzsébet Pappenheim Siegfriedné.

látkép

Az eltűnt lakosság helyére az 1700-as években szlovákokat telepítettek be a faluba a felvidékről, Árva megyéből és a Murva vidékéről, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak, azon belül is lótenyésztéssel. A XIX-XX. század fordulóján mezőgazdasági szeszgyár és gőzmalom működött a faluhoz tartózó Kiskéren, amelyek gróf Pappenheim Siegfriedné tulajdonában voltak.

A két világháború között a faluban volt a körjegyzőség székhelye. A tanács megalakulásával önálló közigazgatású falu lett, és csatlakozott hozzá Pusztakisér (mai nevén Kiskérpuszta).