funiQ logo

This article is not available in русский. This is the венгерский version of the article.

Kutasó

Kutasó Nógrád megyében, a Belső-Cserhát erdős-dombos vidékén található száz lakosú falu. A község a Szuha-patak és Egres-patak ágai között elterülő lapos részre, a Királykára épült.

Kutasó Hollókőtől 13 km-re fekszik, ahová kék túra útvonal vezet a községből. A kirándulni vágyóknak jó hír, hogy a faluból gyalogosan is elérhető a Bujáki várrom, Szandavár romjai és a Sasbérci kilátó is.

palóc kemence
Palóc kemence Photo: Cserhát Natúrpark ©

A csöndes település majdnem zsákfalu, azaz utána már csak Bokor község található, így alig van átmenő forgalom a faluban.

A Tátrából érkező forrásvíz, ami Kutasón és a környékbeli falvakban a csapból folyik, állandóan 18 fokos, ezért is emlegetik Tyeplica (szlovákul langyos, meleg) néven.

Túraajánlatok

Látnivalók

Evangélikus templom A település aprócska evangélikus temploma a XX. század elején épült.

Szuha-patak Cserhátszentivánnál egyesül a Zsunyi-patak a Kutasó felől folyó Cserkúti-patakkal, más néven Szuha-patakkal. A Szuha szláv eredetű kifejezés, jelentése 'száraz'.

Egyéb látnivalók: Palóc kemence.

istálló

Története

A Cserhát vidéke, így Kutasó területe is már az ókor idején lakott volt. Egy, az 1960-as években folytatott ásatás során i. e. VIII. századi szkíta eszközöket találtak, amelyeket a Szécsényben lévő Kubinyi Ferenc Múzeumban helyeztek el.

Egy 1265-ben kelt oklevélben említik először a falut, akkor még "Cascov", illetve egy 1327-es dokumentumban "terra Kutasow" néven, később, a XV-XVI. században "Gutas" alakban találkozhatunk a nevével.

1439-ben Albert király Báthory Istvánnak adományozta ezt a vidéket. Werbőczy István jogtudós, országbírói ítélőmester, a Tripartitum szerzője 1514-ben lett Kutasó tulajdonosa.

látkép

Miután a törökök 1545-ben elfoglalták Szandavárat, annak egész környékét feldúlták. Ebben az időben Kutasó teljesen elpusztult, lakosai meghaltak vagy elmenekültek.

A XVII. század végén felvidéki evangélikus tótok települtek be a környékre. Az 1700-as évektől több uraság birtoka is volt a terület, utolsó tulajdonosa 1930-1940 között Füle uraság volt. Ezek a birtokosok főként cselédnek alkalmazták a kutasói lakosokat. A falu szlovák származását a még ma is használt földrajzi nevek elárulják: Kopanica, Dolina, Hrastya, illetve a Gyetvan, Szlobodnyik, Mihalik személynevek.