funiQ logo

This article is not available in русский. This is the венгерский version of the article.

Zalaszentiván

A Zala folyó bal partján található falu nevét Keresztelő Szent Jánosról kapra (az Iván a János egy szláv eredetű formája).

Túraajánlatok

Látnivalók

Zalaszentiván-Kisfaludi-hegyi földvár

A település közelében egy X. századi földvár nyomait láthatjuk, amely sáncszerkezete égetett agyaggerendákból készült egykor. Több régészeti feltárás is zajlott a környékén, amelynek köszönhetően gazdag leletanyag került elő az Árpád-kor előtt kultúráktól.

Keresztelő Szent János-templom

 A község középkori templomát a török hadak átvonulása után romokban találták a visszatérő lakosok. 1750 körül került sor az újjáépítésre, ekkor egy barokk stílusú épület került a helyére. A XIX. századra életveszélyes állapotba került, így lebontották, és 1921-ben felépítették a ma is látható templomot.

Elesettek emlékműve

A Pietà-szobor egy kis magaslaton található fülkében áll, alkotói Németh János és Szerdahelyi Károly.

Keresztelő Szent János-szobor

A település névadójának szobrát 1812-ben állították fel a templom közelében, alkotója nevének csak kezdőbetűi ismertek: N. I.

Régi vasútállomások

Ma is látható a falu első vasútállomása, amelyet 1865-ben adtak át, a jelenleg működő mellett egy 1890-ben átadott, használaton kívüli állomás is látható.

Története

Bár a falu nevének első írásos említése csak 1335-ből származik, már 1292-ben is utaltak a Szent János "egyházához" vezető helyi útra. 

A török hadak eleinte többször megsarcolták a helyi lakosokat, majd végül elpusztították a települést, amelyre 1690-ben pusztaként hivatkoztak. Lakosai egészen hamar visszatelepültek, 1697-re újra állt a falu.

Az 1700-as években Festetics Kristóf birtokaként jegyzik Zalaszentivánt. 1770-ben már saját tanítója van a falunak, aki 11 tanítványt tanít írni-olvasni, ez a szám 1777-ben már 15.

Jótékony hatással volt a falu fejlődésére, hogy 1865-ben megépült az első helyi vasútállomás, a század végére megépült második állomás pedig igazi vasúti csomóponttá varázsolt a kis települést. A fejlődés a lakosság növekedő létszámában is nyomon követhető. Bár a II. világháborúban a menekülő német csapatok felrobbantották a helyi vasútállomást, hamar rendbe hozták a károkat, így megmaradt a település közlekedési szerepe.