A kálvária kialakítását a nosztrai pálos szerzetesrend szorgalmazta. 1756-ban szentelték meg a kálváriakeresztek helyét, 1759-ben pedig Szluha Gergely és Kopacsek Péter szerzetesek felállították a 16 stációt. Még abban az évben megérkezett az első zarándok a keresztútra, amely később zarándokhellyé vált. ennek hatására 1771-ben a fakereszteket lecserélték mészkőből faragottakra.

Ekkor épült fel a Szent Sír-kápolna is is, majd 1777-ben a kálváriakápolna, amely mai, bástyaszerű külsejét a XX. században nyerte el.  A kívülről nyolcszög, belülről kerek alaprajzú kápolna fő ékessége a sasvári Piéta szobor másolata.

A kálváriadombon sétálva több mint 250 éves hársfákat láthatunk, amelyeket még a pálos szerzetesek ültettek. Egyiküket a helyiek Lyukas fának nevezték el, mivel törzsét már csak a kérge tartja.