A mai Csopak helyén volt három falu lakóinak a legkorábbi időktől kezdve két fő bevételi forrása volt: egyrészt a szőlőtermesztés, másrészt a Csopaki-séd (Nosztori-patak) vizére épített malmok. A malmot tápláló patak vízfolyása évezredek óta változatlan, még a rómaiak is a Séd mellé építették a téglaégető kemencéjüket. A XVIII. században még Somogy megyéből is szállítottak gabonát őrlésre Csopakra.

A mai Csopak területéről hat egykori malom létezése ismert, ezek közül a legfiatalabb az 1910-ben épült, ma is működőképes Plul-féle vízimalom.

Molnár Kálmán, akinek több malma is volt Csopakon (pl. a mai Vígmolnár Csárda alatt is volt egy), 1910-ben elbontatta az 1277 óta itt álló öreg malmot, és épített a helyére egy újat, nagyobbat. A XVIII. században települt le Csopakon a szintén molnár Plul család, akiknek egyik leszármazottja, Plul Vilmos vízimolnár vette feleségül a malomtulajdonos lányát: így lett a malom végül a Plul családé.

Az 1950-években Plul Jenő és Kálmán voltak a tulajdonosok, amikor államosították a malmot, és bérlőnek adták ki. Az utolsó bérlő, Sebők József még az 1970-es években is működtette a malmot.

A félautomata, serlegfelvonós, két hengerszékes, hasábszitás malom ma látogatható ipari műemlék, helytörténeti gyűjteménnyel gazdagítva.

2010-ben az önkormányzat gyönyörűen felújította az épületet és környezetét. A malom ép berendezéseit is megnézhetjük, és egyéb, gabonafeldolgozásra használt korabeli eszközöket is, sőt, a malomkereket működés közben.

Nyitvatartás: csopak.hu/hu/content/plul-malom