funiQ logo

This article is not available in русский. This is the венгерский version of the article.

Hidas

A település a Pécsváradi kistérségben, Bonyhárd és Mecseknádasd között található.

Látnivalók

A néprajzi emlékeket egy szép, régi parasztházból kialakított tájházba gyűjtötték össze.

A falu evangélikus temploma 1783-ban épült késő barokk (copf) stílusban. Szintén ebben az időszakban emelték az ugyancsak copf stílusú katolikus templomot, belsejében Kajdacsy Antal 1811-ből való márvány emlékműve látható.

A Kajdacsy család egykori kastélyában – amely 1820 körül épült – ma a polgármesteri hivatal működik.

Története

A község neve arra utal, hogy már a középkorban átkelési lehetőség (híd) volt itt a Völgységi-patakon. Az újkőkor embere után a kelták majd a rómaiak is megtelepedtek ezen a területen. A honfoglalás után Ete törzse vette birtokba a vidéket. A XV. században a pécsi püspöké, a XVI. század közepén már szigetvári várbirtok volt. A török időkben sem néptelenedett el, bár a lakosság erősen megfogyatkozott.

A XVII. században szerbek települtek be nagyobb számban. Így alakult ki Ráchidas (Rácfalu) a magyarok lakta Magyarhidastól (Magyarfalu) alacsonyabb területen. Az első evangélikus német családok 1724–28 között érkeztek, a XVIII. század közepére lélekszámuk megháromszorozódott

Ebben az időben a mai település tulajdonképpen három falu volt. A terület birtokosa, a Kajdacsy család egyesítette a községeket, de a vallási elkülönülés sokáig megmaradt: református magyarok, ortodox szerbek, evangélikus németek és néhány katolikus család alkotta a falut.

Az 1940-es években Bukovinából székely családokat telepítettek be, a háború után viszont a német családok egy részét kitelepítették. Így a XX. század második felére megváltozott a község nemzetiségi összetétele.