Márianosztra
A Börzsöny ölelésében, kialudt vulkáni kúpok mellett fekvő település története szorosan összefonódott az évszázadokig itt munkálkodó pálos szerzetesrenddel. A falu neve a latin Maria Nostrából, azaz Mi Máriánkból származik.

Túraajánlatok
Látnivalók
Magyarok Nagyasszonya-bazilika A barokk templom a pálos rend számára épült 1719 és 1738 között. A gótikus szentély, amelyet teljesen betölt a főoltár, a pálosok korábbi templomából maradt meg. A főoltár ékessége a Fekete Madonna elnevezésű festmény másolata.

Kálvária A kálváriautat a pálos szerzetesrend alakította ki, és 1759-ben állították fel a 16 stációt és a kereszteket. Mellettük található a Szent Sír-kápolna és a bástyaszerű kálváriakápolna is, ahol a savári Piéta című szobor másolatát láthatjuk.
Márianosztrai Fegyház és Börtön A városban található az ország egyik legrégebbi büntetés-végrehajtási intézménye. Ma az épületkomplexum része a XVIII. században épített pálos kolostor is. A börtönben kiállítás tekinthető meg a pálos rend és az intézmény történetéről.

Bibervár Márianosztra közelében, egy kis dombon állnak Bibervár őrtornyának romjai. A legkésőbb 1260 körül épített kis erődöt feltehetőleg valamikor a XIII-XIV. század fordulója környékén rombolták le.
Toronyaljai pálos kolostor romjai A Bibervárhoz tartozó egykori Toronyalja községben is állt egy pálos kolostor, amelynek létezésére ma már csak kútja és alapfalának romjai emlékeztetnek. Egy monda szerint a két kolostort titkos alagút kötötte össze, és a törökök elől menekülő pálosok a kútban rejtették el kincseiket.
Szob–Nagybörzsöny Erdei Vasút Szobról Márianosztrán át egészen Nagybörzsönyig jár az erdei kisvasút, amely hazánk egyik leghosszabb, 22 km-es hegyivasút vonala. Az Erdei Vasút kisvasúttól szokatlan módon 200 méteres szintkülönbséget is leküzd a Börzsönyben. Ismerjük meg az ország egyetlen csúcsfordítós vasútvonalát!
Története
A falu első említése egy 1262-ből keltezett oklevélben található, amelyet a fiatal V. István király adott ki. A falu életét évszázadokig meghatározta, hogy Nagy Lajos 1352-ben a pálos rendnek adott itt területet és kolostort.

A fejlődőd településen megfordultak a kor nagyjai, mint Mátyás király, Kapisztrán János, de a hódító török sereg pontot tett a középkori Márianosztra történetére, és porig rombolta a falut. Később főleg szlovák, lengyel és német családokkal telepítették újra. A pálosok is visszatértek, és egészen 1786-ig laktak a kolostorban, amikor is II. József feloszlatta a rendet. Kolostoruk egészen 1858-ig üresen állt, azóta börtönépületként szolgál.